Markó Béla szövetségi elnök okt. 14-én részt vett a Szilágy megyei Szilágynagyfaluban a helyi iskola megalakulásának 400. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, amelyen jelen volt a megye prefektusa, a megyei tanács elnöke és alelnökei, a megyei főtanfelügyelő, Seres Dénes szenátor, Vida Gyula képviselő, Kása Ernő, a község polgármestere is. Az idei iskolai évtől a Petri Mór, Szilágy megye monográfusa és hajdani tanfelügyelője nevét viselő oktatási intézményt köszöntő rendezvény ökumenikus istentisztelettel kezdődött, majd a köszöntőbeszédek után magyar és román nyelvű évfordulós emléktáblákat, valamint a mindenkori tanárok tiszteletére emelt emlékoszlopot lepleztek le. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 16. - 1825. sz./ Szilágynagyfaluban az ökumenikus istentiszteleten az igét Lukács József református, Chis Nicolae ortodox és Szekrényes Pál baptista lelkészek hirdették. Az emlékülésen beszédet mondott Markó Béla, továbbá Vasile Bulgareanu főtanfelügyelő, Aurel Vaida prefektus, Mircea Nicovschi megyei tanácsalelnök, Seres Dénes szenátor és Kása Ernő polgármester. Leleplezték a régi iskolaépület homlokzatán a két emléktáblát, román és magyar nyelvűt. Az új iskolaépület előtt emlékparkot avattak fel. /Fejér László: 400 éves a szilágynagyfalui oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./
2004. március 3.
Nicolae Chis bánffyhunyadi polgármesternek magyar felesége van, és a lánya a református templomban konfirmált, ezzel indololta Varga András, a helyi polgári körök elnöke, hogy a Bánffyhunyadi Magyar Polgári Körök Chist támogatják az RMDSZ-jelölt ellenében a polgármester-választásokon. Az RMDSZ eddig kétszer indított saját polgármesterjelöltet a 32 százalékban magyarlakta kalotaszegi városban; egyszer Szentandrási István RMDSZ-elnök, egyszer pedig Lakatos András Kolozs megyei tanácsos maradt alul. /Salamon Márton László: Bánffyhunyadi alkuk. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./
2005. március 16.
Rendhagyó ünnepséget szervezett Bánffyhunyadon a Kós Károly Kulturális Egyesület és az RMDSZ. Március 14-én fáklyás ifjak vették körül a városközpontban álló Petőfi-kopjafát, ahol a mintegy félezres tömeg előtt Szentandrási István RMDSZ-elnök, a város alpolgármestere, és Szrága Zoltán, a KKKE elnöke mondott díszbeszédet, illetve rövid műsor hangzott el. Az ünnepségen részt vett Nicolae Chis polgármester, Cozea Dan városházi titkár, valamint több városi tanácsos. A művelődési ház színpadán a nagyváradi Szigligeti Ede társulat művészei verseket és éneket adtak elő. /(ke): Fáklyás menet, félezer ember. Bánffyhunyad. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./
2006. március 18.
Bánffyhunyad központjában, a Petőfi-kopjafánál gyülekeztek a magyarok március 15-én kora este. Az emlékezésen felszólalt Vasas István, az RMDSZ elnöke, Lakatos András, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke, Szentandrási István alpolgármester és Chis Nicolae, Bánffyhunyad polgármestere. A többszáz fős ünneplő tömeg fáklyás menetben vonult a városi kultúrotthonig, ahol ünnepi műsort adtak elő a város magyar tagozatos diákjai. /Bánffyhunyad. Fáklyás menet többszáz részvevővel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./
2007. február 2.
A magyar kultúra napján, január 22-én Budapesten a Stefánia-palotában rendezik meg évről évre a Magyar Kultúra Napja gálát. Az ünnepséget megelőzi a palotakertben Balassi Bálint szobrának megkoszorúzása. Az ünnepség az évszázadok katonaviseletét felöltő honvéd hagyományőrzők bevonulásával, a Himnusz eléneklésével és a Szent Korona másolata előtti tiszteletadással kezdődik. Köszöntők után a kitüntetések átadása következik, az idén Chis Nicolae, Bánffyhunyad polgármestere kapta meg a XXI. századi béke emlékoszlopa elismerést, mert támogatta a város magyar lakosságának hagyományőrző törekvéseit. A gála díszvendége az idén két település volt. Az egyik a kárpátaljai Rahó városa, tizenhét ezer fős lakosságának tíz százaléka magyar. A másik bemutatkozó település a Székesfehérvár melletti Szabadbattyán. A Magyar Kultúra Lovagja címet 1999-ben alapították, évente több mint harmincan részesülhetnek ebben a kitüntetésben, olyanok, akik a határon innen és túl élő magyarság érdekében önzetlen munkát folytattak a művelődés terén. Másodszor avattak kolozsvári lovagot. Tavaly Tatár Zoltán közírót tüntették ki, idén dr. Gaal Györgyöt. A felolvasott indoklás szerint: „A kolozsvári egyetem angol–magyar szakos diákjaként részt vállalt az Echinox diáklap magyar oldalainak szerkesztésében. 1974 óta jelennek meg filológiai pontossággal szerkesztett kötetei. Kolozsvár magyar történelmi-művelődéstörténeti múltjának kutatója, népszerűsítője. Az egyház-, oktatás- és orvostörténet kutatója. Elnöke a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságnak és a Házsongárd Alapítványnak. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja. ” Ezek alapján a Kolozsvár Társaság javaslatára „A magyar kultúra határon túli ápolása érdekében kifejtett életművéért” kapta a lovagi címet. A felavatottak a Kárpát-medence minden magyarok lakta régióját képviselték. Erdélyből még négy személyt tüntettek ki idén. Sütő András posztumusz kapta meg a Magyar Kultúra Lovagja címet, továbbá Szőcs Lajos korondi néprajzkutató helytörténész és Both Aranka székelyudvarhelyi néptáncművész és -oktató részesült a kitüntetésben. A Kolozsvárról elszármazott, Svédországban élő Tar Károly pedig a több kultúra kapcsolatát elősegítőknek kijáró Egyetemes Kultúra Lovagja cím birtokosa lett. /(tge): Gaal György – a Magyar Kultúra Lovagja. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./
